Szentpéteri Nagy Richárd alkotmányjogász: Az ellenzék egységes, s ez esélyt ad a győzelemre

Törvénysértő reklámmal buzdít népszavazásra a kormány


Alig tíz nap múlva eldől, hogy újabb négy éven át ki vezeti Magyarországot. Orbán Viktor folytatja – ámbár nem tudjuk, hogy milyen program alapján – vagy Márki-Zay Péter, aki felvállalta az ellenzék írásba foglalt, közös választási programját. A kormánymédia mindenesetre teljes erővel igyekszik lejáratni az ellenzék miniszterelnök-jelöltjét. A választás esélyei tíz nap alatt sokat változhatnak – nyilatkozza a helyben. hu kérdéseire Szentpéteri Nagy Richárd alkotmányjogász, politológus, akit a népszavazásról is kérdeztünk.


Még mindig fennáll a járvány miatti veszélyhelyzet, a szomszédban pedig a fegyverek is dörögnek. Kimondható, hogy biztosan szavazni fogunk április 3-án?

Igen, emberi számítás szerint kimondható, sem a háború, sem a járvány ezt már nem akadályozhatja meg. Ámbár amikor egy világhatalom atomfegyverrel fenyegetőzik, akkor még öt perccel előre sem tervezhetünk, nemhogy két hétre. Reménykedjünk.


A kutatások inkább kormánypárti győzelmet jeleznek, de akár az ellenzék is győzhet, hisz a bizonytalanok az utolsó nap döntenek. Tehát még semmi sem dőlt el?

Így van, még nem tudjuk, hogy mi lesz a választás végeredménye. A „nép” ugyanis egy misztérium, néha még a választás napján készült kutatások is bizonytalanok. Eddig még Márki-Zay sem tudta megszólítani az ingadozó szavazókat, akik csak az utolsó pillanatban döntenek. Ez még békeidőben is normális, de most háború van, minden labilis. A kormány most hangolja át az elmúlt évtized megbukott orosz-barát külpolitikáját, ami befolyásolhatja a választót. Szóval tíz nap múlva bármi előfordulhat.

Mindenesetre ma úgy néz ki, hogy a Fidesz nyer, ha nem is kétharmaddal. Ezt jórészt a kormány-, de az ellenzéki oldal is így gondolja, és a választói érdeklődés ezért is visszafogottabb. Amiből persze az is következhet, hogy az ellenzéki szavazók el sem mennek szavazni, talán a kormánypártiak is távol maradhatnak. Viszont ma az ellenzék egységes, ami esélyt ad a győzelemre. Tehát bármi előfordulhat, a helyzet rendkívül bonyolult.


Ön a rendszerváltástól figyeli a választás tisztaságát. Négy éve a nemzetközi megfigyelők azt mondták, hogy a magyarországi választás demokratikus, de nem szabad. Most rosszabb a helyzet?

Igen, teljesen egyenlőtlen a helyzet, a választási törvényt úgy alakították át, hogy az a Fidesz érdekeit kiszolgálja; a médiaviszonyok, a kamupártok, vagy a választási kerületek átrajzolása, sorolhatnám vég nélkül. Az elemzői konszenzus szerint ugyan a választások szabadok, de nem tisztességesek. Szerintem azonban rosszabb a helyzet, nálunk ugyanis az országgyűlési választások – sem a 2014-es, sem a 2018-as – nem volt sem szabad, sem tisztességes. Attól ugyanis nem szabad egy választás, ha szabadon elmegyek az urnához, szabadon behúzom az x-et, aztán szabadon hazamegyek. Ilyen értelemben ugyanis még a Kádár-korszak évtizedei alatt is szabadok voltak a választások. Az egész politikai rendszert, az egész választási mechanizmust kell nézni, beleértve a média-viszonyokat. Ha ezt nézzük, akkor már a 2010-es választás sem volt tisztességes, mert a Fidesz szinte kijelölte, hogy kik lehetnek a közmédia műsorvezetői, ami mára már ott tart, hogy az ellenzék szinte meg sem tud szólalni a közmédiában. Ilyen értelemben az egész választási struktúra szemétre való Magyarországon.

Ezért állítom, hogy a tíz nap múlva következő választás se nem demokratikus, se nem tisztességes. Ezt felismerve a nép még – egyfajta forradalmi hevületből –leszavazhatja a Fideszt.


Négy éve az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet pontosan megfogalmazta a magyar választásokkal szembeni jogi problémákat. Ezeken változtatott Orbán Viktor kormánya?

Eszében sem volt, pedig a nemzetközi szakértők véleménye valóban lesújtó volt. Nemzetközi botrány csak azért nem robbant ki, mert a Fidesz elsöprő, értsd kétharmados többséget szerzett. Idén azonban szoros eredmény várható, s a szorosabb versenyben jobban feltűnnek még a kisebb csalások, törvénytelenségek is. Ha tehát megismétlődnek a legutóbbi visszaélések, és úgy győz a Fidesz, akkor annak már komolyabb nemzetközi visszhangja lehet.


Az előforduló csalásokat az ellenzék sokszor elmulasztotta leleplezni, hisz korábban nem minden körzetben volt független ellenőr. Az sokat számít, hogy ezúttal a választási bizottságok szinte mindegyikében lesz olyan tag, aki az ellenzéket képviseli?

Feltétlen, és nagy delegációval már megjelent az EBESZ is – ami egy uniós tagállam számára szégyen –, illetve ott lesz az ellenzéki delegáltak figyelme is. Ez önmagában is garantálja, hogy nagyobb lesz a hazai és nemzetközi figyelem. A csalni akaróknak tehát nehezebb dolguk lesz, s ha a visszaélések lelepleződnek, azoknak komolyabb lesz a visszhangja. Különösen akkor, ha szoros lesz az eredmény.

Fontos viszont, hogy most nem azért lesz szorosabb az eredmény, mert tisztességesebb és szabadabb választásra készülünk, hanem azért, mert az ellenzéki pártok összefogása megteremtette az esélyt akár egy győzelemre is.


A közvélemény-kutató intézetek szerint ehhez még erősödni kellene az ellenzéknek. De vajon előfordulhat-e, hogy azoknak a köre, akik egzisztenciális, vagy más okból félnek elárulni a pártpreferenciájukat, a szavazófülkében az ellenzéket segítik hatalomra?

A választ megtagadók aránya már 2018-ban is elég jelenős volt, de azóta többen vannak. Ezek az emberek alighanem félnek, s közülük a többség feltehetően kormányváltást akar. Azt nem tudjuk, hogy a választófülke magányában lesz-e bátorsága, hogy az x-et oda tegye, ahová szíve szerint tenni akarja.


Ebből lehet akár politikai földrengés, tehát egy ellenzéki kétharmad is, vagy ez az álmok világa?

Kétségtelen, ebből lehet politikai földrengés is, de az is lehet, hogy ez csak a remény kategóriája.


Talán inkább a választás tisztaságát érintő kérdés, s nem tartalmi: a kampányban a Fidesz, vagy a kormány propagandája rendre olyan állításokat fogalmaz meg, amit az ellenzék cáfol ugyan, de a kormánypárt azt a médiafölényével tovább sulykolja. Tehát hazudik. Ez ellen törvénnyel fel lehet lépni?

Természetesen ez sérti az érvényben lévő törvényt, de hiába, a jogszabályt képtelenség érvényesíteni. Hogy érhetőbb legyen: ha még a demokráciában, tehát 2010 előtt a parlament hozott egy ordítóan alkotmányellenes törvényt, akkor azt az Alkotmánybíróság megsemmisítette, vagy a Parlamentet kötelezte a hiba kijavítására.

Ma ez a mechanizmus nem működik. El lehet menni az Alkotmánybírósághoz, ha lezajlik a választás, de ennek a mai viszonyok között sajnos nincs sok értelme. Ma az a legális, amit a Fidesz önmagának kitalál, vagy másképp: az a törvény, amit Orbán Viktor mond. Hozzá kell tenni, hogy – más történelmi autoriter rendszerekkel szemben – a Fidesz arra biztosan ad, hogy előre „lepapírozza” a jogalkotást. Tehát formailag a törvény támogatja az Orbán-rendszert, miközben az alkotmányosság elveit durván sérti a NER.


Gyakori a világban, hogy a választás előtt, tehát négy évenként az ellenzéki vezető 5 percet kap a köztelevízióban, miközben a kormányfő ünnepi beszédét naponta 20-25 percben, többször ismétlik?

Persze, de csak Putyin, Lukasenka, Erdogán hazájában. Vagyis a háborút indító Oroszország, illetve Belarusz, vagy Törökország is ilyen hely. Az Európai Unióban elő nem fordulhatna hasonló, ahogy a 2010 előtti Magyarországon is elképzelhetetlen lett volna.


Érzékelhető, hogy a kormánymédia igyekszik az ellenzéki összefogást a „baloldal” skatulyájába tömködni, miközben az ellenzék ugye a jobb-, a bal-, és a zöld pártok szövetsége, neve pedig Egységben Magyarországért. Van-e jelentősége annak, hogy az ellenzék a szavazási lap első helyén szerepel?

Igen, ez valóban előny. Ha valamelyik párt első, akkor nem kell keresgetni. Ez szavazatokban kifejezhető haszon lehet. De a szavazólap idén áttekinthetőbb, mint a korábbi. Kevesebb az induló is, s nincs annyi kamupárt sem.


Nemcsak választás, de népszavazás is lesz. Olyan dolgokról kell majd szavazni, amit a felnőtt társadalom aligha akar, tehát, hogy kiskorú gyermekek körében népszerűsítsék-e a nemi átalakító kezeléseket, vagy sem. Tessék mondani, Orbán Viktor tényleg hülyének néz bennünket?

Ez a népszavazás a Fidesz számára egyáltalán nem fontos, de nincs is értelme. Az „igenek” szinte biztos nem győznek, de jelentősege a „nem” többségnek sincs, hisz ilyen előadásokat ma sem lehet tartani. Tehát az egész úgy hülyeség, ahogy van. A kormánypárt számára kizárólag a választás fontos. Az eredeti elképzelés még az volt, hogy a nemi átalakító műtét gondolatával olyannyira felhergelik a választót, hogy népszavazni dühből is elmennek. S ha ez megtörténik, akkor a választással hatalomba segítik a Fideszt. Ez nekik a fontos!

A Fidesz tehát ‒ egyébként amerikai mintára ‒ nem a választásokkal akarja érvényesíteni a népszavazást, hanem a népszavazással akar buzdítani, mozgósítani a választásokra. Ezért a pesti értelmiségnek felesleges, értelmetlen plakátra, reklámra pénzt költenie a népszavazás érvénytelenítésére.


Már említette, hogy itt ma az a törvény, amit Orbán Viktor törvényesnek tart. De nem önellentmondás az a kormányhirdetés, amelyben egy kislány elújságolja az anyjának, hogy az oviban azt mondták neki, hogy lehetne fiú is, ha akarná. Ez a hirdetés nem politikai öngól, miközben délután 4-kor levetíteni totálisan törvénytelen?

De igen, mindenképp törvénytelen, az érvényben lévő médiatörvény paragrafusait is súlyosan sérti. A médiatanácsnak már közbe kellett volna lépnie, meg kellett volna tiltania a reklám vetítését. A szülők felháborodtak, mert ez a reklám – amellett, hogy törvénytelen – ízléstelen is, továbbá tényleg felhívja a figyelmet a nem-átalakításra. Felháborító, és egyben leleplezi a Fidesz aljasságát is.