Buzinkay György

PEST 03

 

Orosz propagandával etetik a népet

A hívek képtelenek olyan gyorsan váltani, mint Orbán

buzinkaygyorgy-pest03-foto.png

A közvélemény-kutatások már jelentősebb ellenzéki fölényt is mutatnak, amióta az összefogás közös jelöltet talált a Momentum politikusa, Buzinkay György közgazdász személyében. Korábban a Fidesz felségterülete volt a Dunakanyar térsége, de a kormánypárt most friss erővel próbálkozik. Buzinkay nyilvános vitára hívta Vitályost Eszter kormánypárti jelöltet, aki a kihívásra azt üzente: „a vita baloldali műfaj”.

A Dunakanyarban élők kétharmada – benne Szentendrétől Visegrádig, a Pilisi térség és Pomáz környéke – helyben élő politikust kíván a parlamentbe küldeni. Ez lényegében azt jelenti, hogy a verseny igazán az ellenzéki Buzinkay György és a Fideszes színekben induló Vitályos Eszter között dől majd el. Utóbbi ugyan Pesten él, de sokszor megfordul a választási körzet településein. Buzinkay viszont helyi lakos, naponta találkozik a választóival az utcán, üzletekben, vagy épp’ a piacon. Talán ezt kívánja ellensúlyozni Vitályos, hogy az idevágó törvényt is megsértve igyekszik a választók támogatását megszerezni, ezért a szentendrei iskolákban laptopokat osztogatott.

Az ellenzéki összefogás színeiben induló Buzinkay György – némi meglepetésünkre – a világhálón nem a helyi témákkal kampányol, hanem Oroszország Ukrajna ellen indított háborújának magyar vonatkozásait elemzi. Ne felejtsük el, hogy a Szentendrén lévő katonai főiskola meghatározó része a város életének, az ott tanuló diákok vagy tisztek szakértői a hadviselésnek. Ma azonban már messze nem csak a laktanyákban téma a háború. Mint az egységes ellenzék képviselőjelöltje mondja: ma az emberek már nem csak fórumokon beszélnek az Ukrajna ellen indított orosz háborúról, hanem minden élethelyzetben. Séta vagy bevásárlás közben, az utcán, az autóbuszon, vagy a rendelőben.

Ezért is vette elő a három éve született írását. Buzinkay már akkor is azt írta, hogy egy kirobbanó háború komoly veszélyt jelenhet Magyarország biztonságára is. Lám, ez most be is következett. Nem volt ugyanis szükség zseniális felismerésre, hiszen évszázados politikai tapasztalat, hogy az a jó, ha Oroszország a lehető legtávolabb marad a magyar határtól – nyilatkozza a képviselő. Ezt igazolja a 1848-49-es magyar szabadságharc leverése, de 1945-ös szovjet bevonulás, nem beszélve az 1956-os forradalom leveréséről. Az oroszok valamennyinél főszerepet játszottak. Hasonló tapasztalata lehet a balti államoknak; az észteknek, a letteknek, vagy a lengyeleknek, de kazahoknak is, hisz az oroszok bevonulása mindenhol keserű történelmi tapasztalat.

Emiatt Magyarországnak nem csak az az elemi érdeke, hogy közvetlen határa ne legyen Putyin Oroszországával, de az is, hogy a két ország kapcsolata ugyancsak kiszámítható és távolságtartó legyen. Ehhez szükség lenne egy erős Ukrajnára, s elemzőként Buzinkay azt javasolta, hogy a magyar kormány mielőbb rendezze kapcsolatait a Zelenszkij vezette, függetlenségre törekvő Ukrajnával. Szerinte hosszú távon segíteni kell az ukránok NATO-csatlakozását, illetve Európai Uniós tagságát is.

Az Orbán Viktor vezette magyar kormány ezzel teljesen ellentétes politikát folytatott az elmúlt évtizedben. Ahol lehet, akadályozta az ukránok integrálódását a nyugati államok szervezeteibe – ami Putyin számára rendkívül fontos segítség volt –, de ezzel a miniszterelnök a magyar nemzetbiztonságot is komolyan veszélyeztette. Arra a kérdésre, lehet-e hatásos, hogy az ágyúdörgések megindulása után Orbán Viktor rendkívül gyors politikai fordulatot tett, kételkedő a válasz. A közelmúltban Putyinnál tett moszkvai vizit, vagy az évtizedes orosz politikai barátság immár „történelmi” múlttá vált, de ez csak látszat – mondja Buzinkay. Ma Orbán látszatra a NATO tántoríthatatlan híve, aki nem akadályozza az Ukrajnába induló fegyver-, és segélyszállítmányokat. Buzinkay szerint ezt a gyors fordulatot a választók nem minden esetben tudják követni. Lám, a köztelevíziónak csúfolt intézmény a háború kirobbanása után is az események orosz értelmezését vették alapul. A Fidesz megmondóemberei orosz propagandával etetik a népet, sokszor figyelmen kívül hagyva a nemzetközi intézmények reagálását, vagy az ukrán nézőpontot.

Egyszerűen nem ment át a Fidesz propaganda-gépezetén, hogy itt most nem Putyin mellett áll Orbán Viktor, hanem tudomásul véve a tényeket és a nemzetközi erőviszonyokat, ezúttal Ukrajna mellé húzódott a magyar kormány is. Ezt a Fideszben még nem értik. Buzinkay úgy látja, még korántsem dőlt el, hogy a konfliktusban végül hová áll majd az a magyar kormány, amely tíz évig jó barátságot ápolt Putyinnal. Mindenesetre ma láthatjuk: Orbán Viktor is támogatja az oroszok lekapcsolását a Swift-rendszerről, s elfogadja az összes nemzetközi lépést is. Tehát a látszatot igyekszik fenntartani, de hogy közben mi jár Orbán fejében, illetve a fideszes agyakban is bekövetkezett-e a pálfordulás, azt ma még senki nem sejtheti.

Azt ugyanis tudhatjuk, hogy a Fidesz tagjainak többségét Orbán Viktor orosz-pártivá tette. Az elkötelezett kormánypárti hívek képtelenek olyan gyorsan váltani, mint Orbán. Ők csak ezekben az órákban próbálják megérteni, hogy a mára fő gonosszá váló Putyin napokkal ezelőtt Orbán, és a nemzetközi politika megkérdőjelezhetetlen, tisztelt személyisége volt. A választók többsége képtelen szemrebbenés nélkül átkapcsolni az ellenkező álláspontra. Ez bizonyosan okoz problémát a Fidesz-táboron belül, s gyanítható, hogy a kemény magot leszámítva elgondolkodnak azon, hogy lehet-e még Orbán Viktorra szavazni, lehet-e még hinni neki?